Alakulunk alakulunk!

A második hónap arról szólt, hogy jobban megismerjük egymást, összeszokjunk, és picit megnyugodjunk.
Egy nap alatt rengeteg dolog történik, kicsit olyan érzés, mintha egy gyorsvonatra kaptunk volna jegyet az eddigi lassú víz partot mos életünk után.
Én napközben állok helyt, míg Apa dolgozik, este pedig nekem jut egy kis kényeztetés és pár óra amikor több időm van magamra.
Rájöttünk, hogy ha nem osztjuk be az egész napunkat, akkor ebbe bele lehet kattanni.
Barnus már kihagyja a 23 órás etetést, így tulajdonképpen az esti fürdést követő vacsora után 8-9-től alszik egészen 3-ig, majd 6-kor ébred megint.
Jelentem, kinőttük az 1-es méretű pelenkát mind fizikailag, mind beltartalommal...
A héten megyünk először gyógytornára, és a héten ellátogatunk Kováts dokihoz is a 2. hónapos szurinkért, és egy kis tanácsért, hogy szükséges-e vinni gyógytornán kívül is valahova Barnabást.
Elkezdtük élvezni a Barnussal töltött időt, hiszen most már nem csak "kiszolgáló" személyzet vagyunk, hanem "társalkodói" státuszba léptünk. :)
Minden evés után igény van a hoppmesteri feladatkörre is, egészen amíg őurasága elfárad és elalszik.
Szókincsünk ebben a hónapban kibővült az EŐ-ről az ANU-ra és GAU-ra. :) Ezeket variáljuk jókedvünkben. :)
Szerencsére sikerül kimozdulni az utóbbi időben gyakrabban. Hétvégén már egy közös fodrászt is megengedtünk magunknak, és egy céges vacsorát. Az ember teljesen másképp értékeli a magára fordított időt, mint a gyerek megszületése előtt. Oszd be amid van, és élj aktívan! Kb ez az üzenet amit érdemes fejben tartani nap mint nap. Rengeteg dolog belefér a nap 24 órájába. Kezdve a testedzéstől az egészséges ételek fogyasztásán át a munkáig. Minden belefér, csak szervezés kérdése!
Vicces amúgy, ahogy "csodánkra járnak" a barátaink. Mindenki kíváncsi rá, hogy van-e élet a baba után... :)
Büszkén tudatom mindenkivel: VAN!!!
Picit zűrösebb, picit kialvatlanabb és fáradtabb, de semmi sem ér annyit, mint Barnus mosolya, vagy amikor belenéz a szemembe!
Ilyenkor mindig eszembe jut az a mondat, hogy "A CSODÁK A KOMFORTZÓNÁN KÍVÜL TÖRTÉNNEK!". És tényleg. Ezt most tényleg jól akarjuk csinálni, mert ez nem játék! Márk is erején felül tesz meg mindent a családjáért, ami most már mi vagyunk.
Múlt héten találtam egy kullancsot Barnus játszószőnyegén a nappaliban. Persze óriási volt a rémület, első utunk a gyógyszertárba vezetett kiltix-ért, illetve szegény Pocak azonnal ki lett tiltva a gyerekszobából. :)
Rákérdeztem a gyógyszertárban, hogy sok kullancs van a környéken? Azt mondták, hogy rengeteg. Sajnos a szomszédos anyuka is ezt mondta, úgyhogy a védőnő segítségével aláírásgyűjtésbe kezdek, hogy irtsák jobban Dunavarsányban és környékén a kullancsokat, szúnyogokat, és mivel nem messze van egy szennyvízüzem is, a legyeket. Remélem összegyűlik annyi aláírás, hogy érdemes legyen a polgármester elé terjeszteni a dolgot!
No, ilyenekkel telnek a napok és éjszakák! Nagyon boldogok vagyunk így négyen. Szépen lassan beáll minden a kezdeti nagy riadalom és kapkodás után. Egy a fontos, mindig a megérzéseinkre kell hallgatni!
Ezzel a képpel búcsúztatnám kis családunk 2. hónapját:

Az első hónap, avagy 'Sleepless in Dunavarsány'...

Hazajöttünk, és megkezdődött rabszolgaságunk első hónapja. Tudtam, hogy az első 6 hét kemény lesz, de erre nem lehet felkészülni.

No, azért nem volt olyan nagyon vészes, de mitagadás kemény dolog.

Az első három nap a kórházban azért volt nehéz, mert nem tudtam rendesen mozogni a csövektől és a sebtől. Szerencsére Márk rengeteget segített, hozta-vitte Barnabást. A nővérektől megtanultunk mindent, ami a gyerek alapellátásához szükséges. Sajna a cicizéssel meggyűlt a bajunk, ugyanis az elején túl sokáig hagytam Barnust szopizni, így kisebesedett a cickóm, és hetekig csak felváltva tudtam szoptatni és cumiztatni.

Mindenki csak a szülés megpróbáltatásairól beszél, az viszont nem hangzik el, hogy a szoptatás mennyire fájdalmas. Nem túlzok, de olyan fájdalom, mintha az ember gerincvelejét próbálnák kiszívni a mellén keresztül.

Sajnos a cici-cumisüveg váltogatás azt eredményezte, hogy elment a tejci. Virág barátnőmtől kaptunk ugyan anyatejet, ami nagyon jól jött az ínséges időkben, de Barnus ma már csak tápszert kap.

Viszonylag gyorsan ráálltunk a 3 óránkénti evésre, és az éjszakai 2 evés is rendszeressé vált. Jelenleg a nappali alvással gyűlik meg a bajunk, ugyanis Őurasága nem szeret nappal aludni. Sőt, feküdni sem, legszívesebben állandóan kézben lenne, erre viszont nem szeretnénk őt rászoktatni.

Pocak nagyon jól viselte az új jövevény érkezését, csak a kertben volt némi probléma a kaparással, de ez nem biztos, hogy Barnus miatt van. :)

Barnabás már szépen tartja, és hason átfordítja a fejét. Már meghaladta a 4 kilót, és érdeklődve néz a világba.

Óriási étvágya van, 90 ml az adagja egy étkezéskor.

A Védőnéni hetente jön hozzánk, mindig meg vagyunk dicsérve, hogy milyen ügyesek vagyunk, és hát mi tagadás, tényleg azok vagyunk. Márk hangjától varázslatos módon azonnal megnyugszik, emiatt napközben néha a hajamat tépem, mert nincs itthon Apa, aki azonnal megnyugtatja a hüppögő csöppséget.

A nagyszülőkkel volt/van némi nézetbeli különbség, de szerintem már tudjuk kezelni ezeket is, maximum nem hallgatunk mindenkire, hanem megyünk a saját fejünk után.

Vicces amúgy, hogy mindenkinek van egy-egy jó tanácsa/ötlete/tuti tippje, amit persze illik megfogadni, mert a kéretlen tanácsadó nem átall visszakérdezni még hetekkel később is, hogy bevált-e a tipp...

Sajnos Barnus eléggé hasfájós, és az egészben az a legrosszabb, hogy nem tudok neki segíteni, csak látom őt vajúdni. Próbálkozunk mindenfélével (ánizsos-, édesköményes tea, infacol, gripe water, masszírozás, torna), de sajnos eddig nem látunk változást. Szerintem egyébként is lutri az egész, az idő biztos megoldja. Egy azonban biztos, hogy nem akarok naponta más-más praktikákkal kísérletezni a gyereken, egy dolgot kipróbálunk 2-3 napig, vagy 1-2 hétig, de ha nem működik, akkor abbahagyjuk, mert nincs értelme. Eddig a különböző teák voltak a legrosszabbak, ezektől azonnal fájdalmai voltak, úgyhogy ezt gyorsan abba is hagytuk (plusz a Védőnéni is ezt tanácsolta).
Jelenleg 3 óránként eszik, éjszaka néha 3 és fél, 4 óránként, de ez változó. Egyre több és több figyelmet igényel, legjobban persze kézben szeret lenni, és onnan körbenézelődni a világban. Erre viszont nem szeretnénk rászoktatni, úgyhogy az evés utáni játékidő elteltével igenis be kell feküdni az ágyikóba, és indul a tente time.
Szóval nem egyszerű a helyzet, igazándiból lövésünk se volt, hogy mit vállalunk be, de bárki bármit mond, ez egy óriási kaland, és minden fáradtságot, nyűgösséget feledtet ahogy ránk néz a gyönyörű szürke szemeivel.

Mindenesetre nagyon boldog kis 4 fős családdá kezdünk válni, és ez a lényeg!

"Kicsim, folyik a víz..."

2011. június 13-án fogant Barnabás fiunk. A vicces, és eseménydús babavárást követően 2012. február 29-et választottuk a császármetszés időpontjául. Barnus nem fordult meg időben, később meg már nem volt helye, úgyhogy a dokival a programozott császár mellett döntöttünk.

Picit szomorú voltam, mert szerettem volna természetes úton megszülni a babánkat, de nem ezt dobta a gép. :)

Sebaj Tóbiás, minden lehetséges módon felkészültünk Barnus születésére. Eljött a nagy nap, pontosabban a hajnali 4 óra, mikoris arra ébredtem, hogy folyik a magzatvíz. Először azt hittem, hogy álmomban bepisiltem, de aztán fél óra múlva is csordogált a cucc. Mivel mindenhol azt olvastam/hallottam, hogy innen még bőőőőven van időnk, ezért gyorsan még lezuhanyoztam, hajat mostam, kisminkeltem magam, kávét főztem, megengedtem Márknak a fürdővizet, és szépen komótosan elkezdtem Márkot keltegetni.

-Kicsim, folyik a víz, fel kéne kelned.

Mire ő, a kádba csordogáló vízre gondolva félálomban:

-Hallom, hadd aludjak még fél órát, még csak fél 6 van.

:D :D :D

Mire beértünk a kórházba, már 10 perces fájásaim voltak. 8-ra kellett volna érkeznünk, de senkit nem zavart, hogy 1 órával korábban érkeztünk.

Elkezdtek felkészíteni a műtétre. Megittam egy bűn rossz koktélt, és ahogy leért, már mentem is.

Beöltöztettek, érzéstelenítettek, és már kaptam is a spinális érzéstelenítést. Szépen lassan kezdtem deréktól lefelé érzéketlenné válni.

Bejött Márk és a teljes orvos gárda, akik szintén beöltöztek és felkészültek a kaszablankára. Nem gondoltam, hogy ilyen díszes társaság játékszere leszek az elkövetkező 1 órában. Vida doktor (akinek örökké hálás leszek a csini hegtetkóért a pocakomon), gyermekorvos, aneszteziológus, 2 nővér, 1 beteghordó...

Megmondom őszintén, nem ilyenre számítottam. Nagyon fura és zavaró érzés volt ahogy ide-oda rángattak. Mintha egy repülőgépen ültem volna, ami őrült módon rázkódik a turbulencia miatt.

Márk végig ott volt mellettem és viccelődött. Én meg próbáltam nem kétségbeesni, és nem emelgetni a fejemet, mert állítólag nagyon megfájdul az ember lányának a feje, ha spinális után emelgeti.

Végül szóltak Márknak, hogy mehet videózni.

2012. február 29-én 08. 52 perckor 51 centivel és 3310 grammal megszületett Csepregi-Maszárik Barnabás

Megkönnyebbültem amikor felsírt. Csak nagyon rövid ideig láthattam, mert elvitték mérni, fürdetni és felöltöztetni. Márk ment vele, engem addig "befejeztek".

Amikor átvittek az őrzőbe, megláttam a lábaimat. Nem éreztem őket, fura volt, hogy ott voltak, és hiába fogdostam a kezemmel, csak az egyik oldalon volt tapintási inger.

6 órát töltöttem az őrzőben, ahova sorra jártak be a látogatók. Először a szüleim, majd Márk szülei, végül behozták Barnabást, és végre hármasban lehettünk picit Márkkal. Hamarosan átköltöztünk a családi szobába, ahol megkezdtük felelősségteljes szülői életünket.

Íme a videó Barnus születéséről:

A családi szobában az volt a legjobb, hogy tényleg családként tudtunk működni. Mi csak 1 éjszakára " adtuk le" Barnust, inkább nem aludtunk az első naptól, minthogy más akár csak ránézzen is. Azt hiszem ilyen, amikor az ember felelősséggel van egy másik pici lény iránt. Aztán hazajöttünk, és elindult a nagybetűs MUNKA! Most kezdjük csak el élvezni azt, ami a világon minden emberi lény életének értelme.
Ha valamit másképp csinálnék, az talán az, hogy picit több időt szánnék pihenésre, és lazulásra, mert az ember tudat alatt is próbálja az előző életét visszakapni úgy, hogy egy gyerek is bekerült a képbe. No, ez ilyen "igénybevétel" mellett nem megy. El kell jutni addig, hogy vagy átállunk "család" üzemmódba, vagy belerokkanunk. :)
De ennek így kell lennie.